A németországi választások eredménye kedvezően befolyásolta a vállalkozói optimizmust, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése továbbra sem mondható pozitívnak. Az aktuális kilátások alapján a 2025-ös évre az elemzők 0,3%-os német GDP-növekedést prognosztizálnak. Európa motorjának versenyképessége csak jelentős infrastrukturális fejlesztéssel lesz elérhető. Az Eurozónában mérséklődött a szolgáltatások árszínvonala, ami hozzájárulhat a 2%-os inflációs cél eléréséhez. A piac az idei évre az ECB részéről 75 bázispontos kamatcsökkentést vár. Az amerikai gazdaságban továbbra is érezhető az inflációs nyomás, de a fogyasztói kiadások ennek ellenére is növekedtek. A nagy értékű termékek iránti kereslet ugyanakkor jelentősen csökkent, miközben a jövőbe vetett bizalom drasztikusan meggyengült. A munkaerőpiacon jelentős átrendeződés várható a közeljövőben. A FED fokozott körültekintéssel alakítja kamatpolitikáját; az idei év végére a piac egyre nagyobb része a 350–375 bázispontos sáv elérésére számít. A globális változások az olajpiacot is érinthetik.
Németország
Az IFO index alapján a német vállalkozók optimistábban tekintenek a jövőbe. A választásokat követő kormányváltás a lehető legkedvezőbben alakult, és úgy tűnik, hogy egy kétpárti koalíció jöhet létre. Várhatóan húsvétra megalakul az új kormány Merz kancellár vezetésével, amelynek legfőbb célja a német gazdaság új pályára állítása. A konzervatív gazdasági és belpolitikai irányvonal megerősödése várható.
A jelenlegi gazdasági helyzet megítélése azonban kevésbé kedvező, visszaesés tapasztalható. A fogyasztók visszafogják kiadásaikat, a vállalatok pedig óvatosabbá váltak a beruházások terén. A pozitív jövőkép ellenére a bizalom továbbra is törékeny. A Bundesbank előrejelzése szerint az első negyedévben enyhe növekedés várható. Az elemzők továbbra is 0,3%-os GDP-bővülést valószínűsítenek 2025-re.
A német gazdaság előtt komoly kihívások állnak. A gazdasági teljesítmény jelentős mértékben függ az amerikai vámrendeletek hatásaitól és a koalíciós tárgyalások kimenetelétől. Az export visszaesését egyedül az élénkülő lakossági fogyasztás ellensúlyozhatja. Az állami beruházások rendkívül alacsony szintre süllyedtek, így elengedhetetlen lesz az infrastrukturális fejlesztések felgyorsítása a versenyképesség javítása érdekében.
Az Eurozónában az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult. Pozitív fejlemény, hogy a szolgáltatások árszínvonala csökkenő tendenciát mutat: az előrejelzések szerint a 3,9%-os szintről 3,6%-ra mérséklődhet. A szolgáltatási szektor inflációjának lassulása kulcsfontosságú lehet a dezinflációs folyamat fenntartásában. A cél a 2%-os általános infláció elérése, ami megnyithatja az utat a kamatcsökkentések előtt. Az ECB részéről 75 bázispontos kamatvágást vár a piac az idei évre.
USA
A GDP-adatok megfeleltek a várakozásoknak, de az infláció továbbra sem csökken kellő ütemben. Ennek fő oka a szolgáltatási költségek növekedése. A PCE árindex 2,7%-kal emelkedett, miközben a fogyasztói kiadások 4,2%-kal bővültek. Az adatok tehát továbbra is erőteljes növekedést jeleznek. A magas kamatlábak és megélhetési költségek ellenére a háztartások kiadási hajlandóságát fenntartja a bérek emelkedése és a stabil munkaerőpiac.
A fogyasztás szerkezete azonban átalakult. A magas hitelfelvételi költségek jelentősen visszafogják a gépjárművek és háztartási gépek vásárlását, a nagy értékű termékek iránti kereslet drámai mértékben visszaesett. Rövid távon nem várható érdemi változás ezen a téren. A háztartások és a vállalatok egyaránt óvatosabbá váltak, és többségük további áremelkedésekre számít, különösen az új vámrendszer bevezetése miatt.
A fogyasztói bizalom indexe meglepő mértékben visszaesett, ami arra utal, hogy a kedvező fogyasztási adatok ellenére nőtt az aggodalom a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. A jövőbeni anyagi helyzet megítélése romlott, a recessziós várakozások pedig kilenc hónapos csúcsra emelkedtek. Jelenleg ugyan nem tapasztalhatók komoly problémák, de a jövővel kapcsolatos bizonytalanság egyre erőteljesebben érzékelhető.
Az inflációs nyomás ismét fokozódik, ami a munkaerőpiacot is befolyásolja. Bár a teljes munkaerőpiaci lehűlés nem valószínű, a túlfűtöttség csökkenni látszik. A heti munkanélküli segélykérelmek száma csökkent, ugyanakkor a folyamatos segélykérők száma növekedett, ami a kereslet mérséklődésére utal. A közelgő vámintézkedések jelentős változásokat idézhetnek elő a munkaerőpiaci adatokban, ami további bizonytalanságot szülhet.
A PCE árindex 2,6%-kal emelkedett, ami 2021 óta a legenyhébb növekedés. A FED óvatosan haladhat a kamatcsökkentési pályán, mivel az infláció továbbra is kitartóan jelen van az amerikai gazdaságban. Az év végi kamatcsökkentési várakozások a 350–375 bázispontos tartomány felé mutatnak. Egy hónapja a piac 15%-a számolt ezzel a lehetőséggel, jelenleg viszont már 31% támogatja ezt az álláspontot.
Az amerikai 10 éves államkötvény hozamai csökkenő tendenciát mutatnak a 4,75-ös csúcsról. A német 10 éves államkötvény esetében nagyobb a bizonytalanság. Az ECB kamatpolitikája várhatóan segíti majd a kötvényárfolyamok stabilizálását.
A globális gazdasági változások jelentős hatással vannak az olajpiacra is, különösen az energiaellátás és az ipari termelés terén. Egyelőre nehéz hosszú távú következtetéseket levonni, de a márciusi kínai Országos Népi Kongresszus növelheti a nyersanyagigényt.
A SPB: Jelentős hatásai lehetnek az új vámrendeleteknek az USA gazdaságára bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.
