Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát tekintve egyaránt megtorpanni látszik a szolgáltatóipari szektor korábbi teljesítménye. A változás összességében jelentős kockázatnövekedést okozhat. Az üzleti, illetve a fogyasztói bizalom szintén gyenge lábakon áll, bár az eurózónát illetően a várakozások meglepően optimista hangulatot tükröznek. Az USA és Kína közötti megállapodás pozitív hatással lehet a két ország gazdaságára. Bár a legutóbbi kamatdöntő ülésen nem történt kamatcsökkentés a FED részéről, továbbra is tartja magát az a két álláspont, amely a 350–375, illetve a 375–400 bázispontos szinteket helyezi kilátásba év végéig. A jegybank kommunikációja szerint a döntéshozatal során ismét az árstabilitást helyezik előtérbe a teljes foglalkoztatottsággal szemben. Emelkedés várható a munkanélküli segélykérelmek számában az USA-ban. Markáns növekedés tapasztalható az olaj árfolyamát tekintve. A kötvénypiacokon jelenleg a kockázatosabb piacok irányából történő kiáramlás figyelhető meg.
USA
Kezd megváltozni az amerikai gazdaságot korábban jellemző tendencia, miszerint a szolgáltató szektor időről időre szép teljesítményt nyújtott a feldolgozóipar mellett. A szolgáltatóipar területén aggasztó háttértörténet bontakozott ki, amely az áprilisi időszakban mind az üzleti tevékenység, mind a munkaerő-felvétel megtorpanásához vezetett.
Mind a vállalati, mind a fogyasztói ügyfeleket kiszolgáló szolgáltatók – a pénzügyi szolgáltatókat is beleértve – lényegesen gyengébb növekedési kilátásról számolnak be. A bizonytalanság ebben az iparágban is komolyan kezd körvonalazódni. A szolgáltatások exportja olyan ütemben esett vissza, amelyhez hasonlót 2022 óta nem láttunk. Ezzel párhuzamosan a belföldi kereslet is gyengülni látszik.
Mindez összefügg azzal is, hogy a fogyasztói bizalmi indexek csökkennek. Leginkább az importárak növekedése emeli a szolgáltatóipari cégek költségeit, ami különösen az éttermek és szállodák esetében figyelhető meg. Összességében tehát jelentős kockázatnövekedéssel számolhatunk a szektort illetően. Emellett a kilátásba helyezett vámintézkedések akár az infláció ismételt növekedését is eredményezhetik.
A várakozások szerint a stagfláció veszélye az USA-ban kezd zavaró mértéket ölteni, az üzleti bizalom számottevően csökkent.
A FED legutóbbi kamatdöntő ülésén nem történt változás, a kamatszint 450 bázisponton maradt. A jegybank kommunikációja alapján a stagflációs környezet növekvő kockázattal van jelen a rendszerben. Ettől függetlenül a gazdasági növekedés szilárdnak tekinthető. Összességében tehát semleges, de inkább a további kamatcsökkentéseket előtérbe helyező nyilatkozat hangzott el.
Év végéig továbbra is 80 bázispontos kamatcsökkentést vár a piac, de több mint 50%-kal esett vissza azon álláspont támogatottsága, amely a 325–350 sáv elérését helyezte kilátásba. Ettől függetlenül a 350–375 és 375–400 szintek igen erősen tartják magukat: a piac több mint kétharmada támogatja ezt az álláspontot. A FED várhatóan ismét az árstabilitást fogja előtérbe helyezni a teljes foglalkoztatással szemben.
Összességében a további kamatcsökkentések a küszöbön vannak, de a korábbi ígéretéhez képest nagyobb, vagy gyorsabb lépést nem tervez tenni a FED.
Kína
Hasonlóan kedvezőtlen hírek érkeztek Kínából: a Caixin szolgáltatóipari PMI-adat hét hónapos mélypontra került. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kínai gazdasági növekedés a második negyedévtől jelentősen lassulhat. Nagy várakozások övezik a Kína és az USA között zajló egyeztetési folyamat lezárását követő megállapodást, mivel ez mindkét ország gazdasági helyzetére pozitív hatással lehet.
A piac részéről tapasztalható optimizmus most arról is szól, hogy nagyon komoly short pozíciók voltak a rendszerben, és erős „risk off” üzemmód jellemezte a piacot. A makroadatok alapján jelenleg minden fronton visszaesés tapasztalható. Kína esetében is érzékelhető a megállapodási kényszer az USA-val. Amennyiben nem történik lényegi változás, még a pesszimistább várakozások szerinti 4–4,2%-os GDP-növekedés is kérdésessé válhat év végére.
Eurózóna és Németország
Az eurózóna tekintetében is elmondható, hogy míg korábban a szolgáltató szektor képes volt ellensúlyozni a feldolgozóipar problémáit, ez a tendencia most megfordult. A feldolgozóipar meglepő fellendülést mutat, ezzel szemben a szolgáltatóipar teljesítménye megtorpant.
A feldolgozóipar teljesítménye 2022 márciusa óta nem látott ütemben növekedett, a szolgáltató szektor viszont stagnál. Érdekes módon a várakozások terén megmaradt az optimizmus, de a jelen helyzet azt mutatja, hogy amennyiben a feldolgozóipar nem tud a továbbiakban érdemi növekedést mutatni, akkor a szolgáltató szektor már nem lesz képes önmagában tovább húzni az összteljesítményt.
Munkaerőpiac és olajár
Az USA munkaerőpiaci adatai azt mutatják, hogy oldalazó pályán mozog a folyamatos munkanélküli segélykérők száma. Ez feltehetően változni fog, amint a köztisztviselőket érintő leépítések lecsengenek. A vállalatvezetők jelenleg igen óvatosak; a vámok előtti felpörgést követően most inkább elbocsátások várhatók, így minden bizonnyal emelkedni fog a segélykérők száma a közeljövőben.
Az olajárfolyam kilőtt, amely többek között az USA–Kína közötti tárgyalások pozitív hangvételének, valamint az USA és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodásoknak köszönhető. „Risk on” üzemmód miatt az olaj árfolyama 3%-kal nőtt. Geopolitikai oldalról növekvő feszültség tapasztalható.
Kötvénypiacok
A kötvénypiacok mozgása jelenleg inkább piaci hangulatvezérelt, mint fundamentális. A kötvénypiacokon jelenleg kiáramlás tapasztalható a kockázatosabb piacok irányából, a „risk on” üzemmód beindulásával párhuzamosan. Makrogazdasági oldalról jelenleg nincs olyan tényező, amely indokolná, hogy a hozamok ismét a korábbiakhoz hasonló ütemben emelkedjenek – inkább a piaci eufória hatásáról beszélhetünk.
A USA munkaerőpiac: közelgő elbocsátási hullám? bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.
