A kőolaj a világ egyik legfontosabb árucikke. Az árát sok paraméter befolyásolja és talán evidens lenne a kereslet-kínálat kapcsolatával kezdenünk, mégis jóval izgalmasabb tényező az olaj kitermelési helye. A világ kőolaj-kitermelésének nagy része ugyanis olyan régiókban található, amelyek történelmileg is „hajlamosak” a politikai zavargásokra. Ez pedig a világpiaci szereplőket állandó éberségre ösztönzi. Bár elemi érdeke minden szereplőnek, hogy a termék és a tőke áramlása zavartalan legyen, ez korántsem ilyen egyszerű.
Több jelentős olajár-sokk is bekövetkezett a politikai események miatt, pl. az 1973-74-es arab olajembargó, az iráni forradalom és az iráni-iraki háború az 1970-es évek végén és az 1980-as években, valamint az Öbölháború az 1990-es években. Vagy elég csak a közelmúltra visszatekintenünk, pl. Nigériában, Venezuelában, Irakban, Iránban és Líbiában.
A fentin túl az olaj árát jelentősen befolyásolják a globális gazdasági kilátások, leginkább olyan események, amelyek megzavarhatják a kőolaj és a kőolajból származó termékek piacra jutását, ebbe beletartozik a fentebb említett geopolitika, illetve az időjárás is. Például hurrikánok esetén leállítják a termelést és a finomítókat. A piac reakciója erre az árak emelkedése. Nagy hidegben rövidebb idő alatt történik a szállítás, ami szintén magasabb árakat eredményez.
Infrastrukturális problémák is adódhatnak, pl. finomítói üzemzavarok vagy csővezeték-problémák korlátozhatják az olaj áramlását, amelyek szintén felhajtják az árakat. A rövid távon jelentkező problémák megoldását követően jellemzően gyorsan visszarendeződik.
A kereslet-kínálat nexusában a bizonytalanság az árak volatilitásához vezet. Az olajkitermelés rugalmasnak semmiképp sem tekinthető, hiszen megnövekedett kereslet esetén a termelés növeléséhez évek is kellhetnek az infrastruktúra miatt.
Bármilyen zavar méretét, jellegét és várható időtartamát illetően a piaci szereplők elsősorban a készletek rendelkezésre állását veszik figyelembe. Ha van elegendő tartalék, akkor a zavar hatása nem lesz jelentős az árakra.
További tényezők és érdekességek:
- A világon számos nyersolajfajtát termelnek ki. Az olaj minősége és a lokációból adódó eltérések okozhatnak árkülönbségeket, de az olajpiac globális integráltsága miatt az árak általában együtt mozognak.
- A nyersolaj kiemelkedő szerepet tölt be a globális nyersanyagpiacon, tekintve, hogy az olajárak változása hatással van a világgazdaságra. Így azok az országok vagy csoportok, amelyek nyersolajat termelnek, szintén hatással vannak a globális piacra. Az OPEC, ami a „Organization of the Petroleum Exporting Countries” rövidítése, a világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező országok közössége. Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát, és ők adják a világtermelés 40%-át és az export felét. Jelentős befolyással rendelkeznek a világpiaci olajárak felett. A legnagyobb olajkitermelők azonban nem csak OPEC-tagok (2023): a legnagyobbak az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia (OPEC-tag), Oroszország és Kanada.
- A benzin és a nyersolaj ára általában együtt mozog.
- A gazdasági növekedés az olaj iránti keresletet ösztönzi. Ellenpélda, hogy a járványidőszak alatt az olaj ára kritikus időszakot élt meg.
- Tekintve, hogy az olaj energiaforrás, téves azt gondolni, hogy csak a benzinkutakon érződik az áringadozás. Szinte mindent érint, mert szinte mindenhez kell. Láthatatlan, de érződik.
- Az iparág emberek millióinak ad munkát nap mint nap, bár a kitermelés, a feldolgozás jobban igényli az infrastruktúrát, a berendezéseket, mint a humánerőforrást.
- Noha az emelkedő olajárak képesek ösztönözni a fenntartható megoldások iránti keresletet, a megújuló energiaforrások egyszerűen nem tudják kiváltani az olajat. Legalábbis egyelőre.
Az IBISWorld piackutatása szerint az iparág teljes bevétele 2023-ban megközelítőleg 4.300 milliárd dollárt tett ki.
A legnagyobb olaj- és gázipari szereplők közé tartozik az Exxon, a Chevron és a BP.
Virág Nikolett
