SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben

A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű visszaesése lassuló gazdasági növekedéshez vezetett Romániában. A kockázat csökkentése érdekében a román kitettség szűkítése javasolt mind részvény-, mind kötvényoldalon. Kína gazdasága továbbra is erőteljes deflációs nyomással küzd. A visszaeső globális kereslet komoly árversenyhez vezet a belső piacon, amely viszont erőteljes negatív hatással van az inflációs trendekre. A lakáspiacot érintő problémák jelentősen gyengítik a befektetői bizalmat. Az USA-ban csökkenhet a munkaerőpiac feszítettsége. Az olajpiacon jelenleg inkább felfelé ható erők vannak jelen. A japán belpolitikai események jelentős hatást gyakorolnak a globális kötvénypiacra.

A román CPI alakulásában jelenleg két fő tényező játszik komoly szerepet. Egyfelől a kormányzat részéről a költségvetési helyzet javítását célzó kiigazító lépések várhatók, amelyek összhangban állnak az Európai Unió elvárásaival. Másrészt a szigorító intézkedések áremelkedést hoznak magukkal, amely a CPI növekedését okozhatja. Amennyiben a korábbi támogató intézkedések, például az ársapka, kikerülnek a rendszerből, a román CPI fokozatosan emelkedni fog. Ez a tendencia már most is megfigyelhető: a várakozás éves szinten 5,31% volt, ehhez képest 5,45%-os adat érkezett.

A román kötvénypiacon két hatás viaskodik egymással: a pozitív oldalon a költségvetési hiány lefaragása áll, a negatív oldalon viszont a növekvő infláció, amelyet a piaci várakozások is erősíteni fognak a következő hónapokban. Vélhetően inkább olyan hírek fognak napvilágot látni a közeljövőben, amelyek a román kötvénypiacra kedvezően hatnak, ugyanakkor ezek a hatások nem lesznek pozitívak a részvénypiacra nézve. Érdemes tehát a román részvénykitettséget csökkenteni, illetve a kötvényportfóliókat is mérsékelni. A kockázat csökkentése érdekében mindenképpen indokolt a román kitettség szűkítése.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesett Romániában, ami nem meglepő annak fényében, hogy a háztartási kiadások növekednek. Ez igen negatívan hat a gazdaság állapotára, mivel Románia növekedésének húzóereje, Európa számos más országához hasonlóan, döntően a kiskereskedelmi forgalom. Az exportpiacok csak korlátozott mértékben képesek felvevőpiacként működni, így sok vállalat a belföldi fogyasztás felé fordult, ami azonban a jelenlegi formájában nem fenntartható. Ez is alátámasztja azt a vélekedést, hogy érdemes mérsékelni a részvénykitettséget Romániában.

A román GDP-adat a várakozásokhoz képest valamivel alacsonyabb lett, ami azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés nem lesz elegendő a költségvetési helyzet javítására. Emiatt a kormány kénytelen erőteljes költségvetési szigorítást bevezetni. Az alapkamat tekintetében egyelőre nem várható változás.

A kiigazító intézkedések minden bizonnyal jótékonyan hatnak majd a költségvetésre, ami bizalmat kelthet a kormányzat iránt, ez pedig kedvezően hathat a kötvénypiacra. Másrészről az inflációs hatás biztosan felerősödik, miközben gazdasági növekedés nem társul mellé, így az ebből eredő adótöbblet sem fog olyan ütemben jelentkezni, mint várható lenne. Ennek ellenére a szigorító intézkedések kommunikációja pozitív hatással lesz rövid távon a kötvénypiacra.

A kínai CPI-adat arra utal, hogy a deflációs nyomás továbbra is fennáll, mivel a külső kereslet gyenge, a belső kereslet pedig nem tudja ellensúlyozni ezt. A várakozás -0,1% volt éves szinten, ehhez képest a tényleges adat 0,1% lett. Ez némi optimizmust adott azoknak, akik figyelemmel kísérik a kínai gazdaság helyzetét.

A lakáspiacot érintő problémák továbbra is fennállnak, ami negatívan hat a befektetői bizalomra. A fogyasztás egyelőre nem tud erősödni. Valószínű, hogy a gazdaságot sújtó problémákat a kormányzat legfeljebb enyhíteni tudja, de valódi megoldás nem várható.

Komoly gondot jelent az is, hogy a gyenge globális kereslet miatt sok vállalat visszafordul a belföldi piac felé, ami éles árversenyt eredményez. A fogyasztási cikkek forgalma visszaesett, a kormányzati ösztönzők kimerülőben vannak. A kiskereskedelmi forgalom még mindig a 2020-as, járvány előtti szint alatt van, ami magyarázza a gyenge CPI-adatot. Ezzel szemben a szolgáltatások árai némileg nőttek, de Kínában ez a szektor sokkal gyengébb, mint a fejlett régiókban, így nem képes jelentős lökést adni a gazdaságnak.

A kínai PPI-adat -3,6% lett, bőven meghaladva a várakozásokat, ami azt mutatja, hogy az árháború a termelői oldalon is erős. A külső kereslet gyengülése tehát közvetlen hatással van az iparra.

USA munkaerőpiac kapcsán fontos, hogy az amerikai autógyártók gyártósor-átalakítás miatt kevesebb embert küldenek munkanélküli segélyre, szükség van a munkaerőre. Az állami támogatások miatt erős a munkaerő-megtartási és felvételi kényszer. Ugyanakkor a tartós munkanélküliek száma nem csökken. A munkaerőpiacon valószínűleg további lazulás várható, amit a FED is figyelembe fog venni a következő kamatcsökkentésnél. A legutóbbi kommunikációk során is egyre több szó esett a munkaerőpiac gyengüléséről. A tartós munkanélküliek számának növekedése van kilátásban.

Az olajpiacon jelenleg élénk mozgás tapasztalható, az árfolyam csökkenése nem valószínű. A kereslet növekedése és a geopolitikai feszültségek miatt az olajpiaci szereplők tartalékokat halmoznak fel, így a felfelé ható erők dominálnak.

A globális kötvénypiacokon hozamemelkedés tapasztalható, aminek hátterében a japán kötvénypiac alacsony likviditása áll, különösen a hosszú lejáratú kötvények esetében. A 10, 20 és 30 éves japán kötvények hozama emelkedik, miközben az árfolyam csökken, ez pedig az egész piacra hatással van. A helyzet várhatóan fennmarad a július 20-i japán választásokig.

A japán vezetéssel szembeni bizalmatlanság politikai válságot eredményezett. A magas hazai hozamkörnyezet miatt a japán befektetők várhatóan nem fognak külföldi kötvényeket vásárolni. A hozamszintek további emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú kötvények esetében valószínű. Mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a japán eseményeket.

A SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.

Picture of spbinvest

A szerzőről

SPB hírlevél

Értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről és elemzéseinkről.

További cikkeink

spbinvest

Több sikeres certifikát lejáratát követően ismét egy különleges befektetési lehetőséggel jelentkezünk. Az elmúlt időszak...

spbinvest

Az elmúlt hét meghatározó eseménye az volt, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülésével a befektetők...

spbinvest

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb befektetési trendje az ETF-ek (Exchange Traded Fund) rohamos térnyerése...

spbinvest

Az adózási szabályok, a gazdaságpolitikai tervek és a befektetési környezet folyamatosan változnak. Egy-egy új...