A japán központi bank visszavonulóban van a piacról, a jen gyenge, a hazai kereslet pedig nem tudja stabilizálni a helyzetet. A globális hatás sem marad el, ha a japán tőke hazaáramlik, annak következményei az amerikai és európai kötvénypiacokon is érződnek.
Japán inflációja nem a klasszikus keresletvezérelt modell szerint alakul. Ehelyett a gyenge deviza, a kínálati problémák, például a mezőgazdasági munkaerőhiány, és a belső piacvédelmi torzulások emelik az árakat. Ez a különös stagfláció, stagnáló növekedés mellett tartós áremelkedés, különösen veszélyes a kötvénypiacok számára. A költségek beépülnek az árakba, de valódi gazdasági dinamika nélkül. A japán rizs ára például egy év alatt megduplázódott, ami nemcsak gazdasági, de politikai válságtünet is lett.
A japán kötvénypiac mozgása kulcsfontosságú a globális pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából. Ha a világ egyik legnagyobb állampapírpiaca meginog, annak hatása messze túlmutat a szigetország határain. A befektetők ezért egyre inkább rövidebb lejáratú, jó minőségű eszközöket keresnek, miközben a hosszú távú államkötvények eladásai gyorsulnak. A piac már nem az inflációt, hanem a bizalomvesztést árazza, ez pedig sokkal mélyebb és tartósabb kockázat.
A műsor vendége: Kosovics László, az SPB Befektetési Zrt. portfoliókezelési üzletág vezetője.
—
—
Jelen videó és/vagy blogbejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű, és nem tekinthető sem ajánlattételnek, sem ajánlattételi felhívásnak. Nem minősül befektetési, jogi, pénzügyi vagy adózási tanácsadásnak, illetve részletes pénzügyi vagy befektetési elemzésnek sem. A blog és/vagy videó célja az ismeretterjesztés és az edukáció, egy érdeklődő közösség építésének szándékával, a benne szereplő tartalmak marketingközleménynek is minősülhetnek. A bejegyzésben szereplő információk nem tekinthetők teljes körűnek. Bővebb információkért kérjük, lépjen velünk kapcsolatba: info@spbinvest.hu
A VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni? bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.
